FELTALÁLÓK  
Asbóth Oszkár
Bay Zoltán
Bánki Donát
Bláthy Ottó Titusz
Bródy Imre
Csonka János
Déri Miksa
Eötvös Loránd
Fonó Albert
Gábor Dénes
Galamb József
Ganz Ábrahám
Heller László
I
rinyi János
Jedlik Ányos
Jendrassik György
Kandó Kálmán
Kármán Tódor
Kruspér István
Kühne Ede
Mechwart András
Mihály Dénes
Neumann János
Pattantyús Ábrahám G.
Puskás Tivadar
Richter Gedeon
Rybár István
Szent-Györgyi Albert
Szilárd Leó
Tihanyi Kálmán
Winkler Lajos
Zemplén Géza
Zipernowsky Károly


Sir Isaac Newton
Nikola Tesla


TIHANYI KÁLMÁN
(1897 - 1947)

Üzbégen született, szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Legfontosabb találmányai - melyeket az RCA, Loewe és Fernseh AG cégek vásároltak meg és fejlesztettek ki - a korszerû televizió alapelvére és felépítésére vonatkoztak.

1926-ban szabadalmazta teljesen elektronikus televizió rendszerét. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, valójában radikális változást jelentett. Mint késõbb, 1928-ban szabadalmazott televiziója, már ez is arra a merõben új szerkezeti és mûködési koncepcióra épült, mely késõbb a töltéstárolás elve néven vált híressé.

A találmányt, bár a Telefunken és Siemens cégek igen lelkesen fogadták, végül mégis a mechanikus televizió továbbfejlesztése mellett döntöttek.

Az RCA 1930-ban, angol és francia szabadalmainak közzétételét követõen kereste meg Tihanyit. Tárgyalásai 1934-ben sikerrel zárultak. Ekkor a cég az õ találmányai alapján szerkesztett új televizió rendszerét készülvén nyilvánosságra hozni, megvásárolta szabadalmait. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal elbírálói Tihanyi elsõbbségére hivatkozva utasították el Zworykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett hasonló tárgyú megoldásait. Tihanyi két amerikai szabadalmat kapott 1928-as elsõbbséggel. Manapság mindinkább nyilvánvaló, hogy ez a döntõ jelentõségû találmány tõle származik.

1929-tõl televizió irányítású légvédelmen dolgozott. Londonban az angol Légügyi Minisztérium részére készítette el robotrepülõgépének prototípusát, majd adaptálta azt az olasz haditengerészet céljaira. 1935-1940 között dolgozta ki 5-8 km hatótávolságúra tervezett ultrahang sugárzó készülékét; 1940-ben visszatért Magyarországra, hol ennek prototípusát elkészítette.

Televízió (1926, 1928)

Az ötletet a katódsugárcsõnek mint adó oldali képbontónak alkalmazására elõször 1908-ban vetette fel, majd 1911-ben cikkben részletezte A.A. Campbell Swinton. A '20-as években ennek változataira vonatkozó javaslatokat szabadalmaztak Zworykin, Schoultz, Sabbah és mások. Mindezek a mechanikus képbontók analógjai voltak, amelyeknél elektron emisszió a fotocella egyes pontjaiból csak a pásztázó katódsugár pillanatnyi érintésére történt. Zworykin 1925-ben tartott bemutatója után az ilyen irányú kísérletezés évekig szünetelt.

A döntõ megoldást - olyan televíziót, amely a letapogatás ideje alatti folyamatosan kilépõ elektron töltések felhalmozását és tárolását valósította meg - Tihanyi Kálmán elõször 1926-ban, ennek továbbfejlesztett változatait 1928-ban szabadalmazta.