FELTALÁLÓK  

Asbóth Oszkár
Bay Zoltán
Bánki Donát
Bláthy Ottó Titusz
Bródy Imre
Csonka János
Déri Miksa
Eötvös Loránd
Fonó Albert
Gábor Dénes
Galamb József
Ganz Ábrahám
Heller László
I
rinyi János
Jedlik Ányos
Jendrassik György
Kandó Kálmán
Kármán Tódor
Kruspér István
Kühne Ede
Mechwart András
Mihály Dénes
Neumann János
Pattantyús Ábrahám G.
Puskás Tivadar
Richter Gedeon
Rybár István
Szent-Györgyi Albert
Szilárd Leó
Tihanyi Kálmán
Winkler Lajos
Zemplén Géza
Zipernowsky Károly


Sir Isaac Newton
Nikola Tesla

 


RYBÁR ISTVÁN
(1886 - 1971)

A pesti Tudományegyetemen szerzett fizika-matematika szakos tanári oklevelet 1909-ben. 1908-ban már Eötvös Loránd tanársegéde, késõbb adjunktusa volt. 1915-tõl egyetemi magántanár lett.

Tudományos munkásságának középpontjában kezdetben a spektrálanalízis és fényvisszaverõdés kérdései álltak, majd a torziós inga korszerûsítésével és tovább-fejlesztésével kezdett foglalkozni.

Nevét és munkásságát széles körû nemzetközi elismerés kísérte, számos európai ország vendége volt, 1930-ban pedig a houstoni egyetemen töltött több hónapot.

Hazatérve munkatársa lett az Eötvös Loránd Geo-fizikai Intézetnek, az itt kifejlesztett E 54 torziós inga elnyerte az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás nagydíját.

1931-tõl a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották.