FELTALÁLÓK  
Asbóth Oszkár
Bay Zoltán
Bánki Donát
Bláthy Ottó Titusz
Bródy Imre
Csonka János
Déri Miksa
Eötvös Loránd
Fonó Albert
Gábor Dénes
Galamb József
Ganz Ábrahám
Heller László
I
rinyi János
Jedlik Ányos
Jendrassik György
Kandó Kálmán
Kármán Tódor
Kruspér István
Kühne Ede
Mechwart András
Mihály Dénes
Neumann János
Pattantyús Ábrahám G.
Puskás Tivadar
Richter Gedeon
Rybár István
Szent-Györgyi Albert
Szilárd Leó
Tihanyi Kálmán
Winkler Lajos
Zemplén Géza
Zipernowsky Károly


Sir Isaac Newton
Nikola Tesla


FONÓ ALBERT
(1881 - 1972)

A budapesti születésû gépészmérnök 1903-ban szerzett oklevelet a Mûegyetemen. Elméleti munkássága sokoldalú volt, fõ szakterülete az energetika. Német, belga, svájci, francia gyárakban szerzett tapasztalatok után 1909-ben mûszaki doktori vizsgát tett.

Elsõ találmánya 1915-ben egy sugárhajtás elvén mûködõ légi torpedó volt, amely megnövelte a tüzérségi fegyverek hatótávolságát. Korát megelõzõ, jelentõs találmány volt, de érdektelenség fogadta.

Ezzel szemben a kor technikai színvonalához igazodó találmányai sikeressé váltak. 1923-ban új rendszerû gõz-kazánt, 1928-ban pedig bányászati légsûrítõt szabadalmaztatott. Legfontosabb találmányát, a hangsebességnél gyorsabban haladó repülõgép számára alkalmas sugár-hajtómûvet Németországban jelentette be. Négyévi elõvizsgálat után 1932-ben kapta meg a szabadalmat. Elõremutató találmányával megelõzte korát.

1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja lett, 1956-ban Kossuth-díjat kapott, 1968-tól pedig a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia levelezõ tagja volt.