FELTALÁLÓK  

Bay Zoltán
Bánki Donát
Bláthy Ottó Titusz
Bródy Imre
Csonka János
Déri Miksa
Eötvös Loránd
Fonó Albert
Gábor Dénes
Galamb József
Ganz Ábrahám
Heller László
I
rinyi János
Jedlik Ányos
Jendrassik György
Kandó Kálmán
Kármán Tódor
Kruspér István
Kühne Ede
Mechwart András
Mihály Dénes
Neumann János
Pattantyús Ábrahám G.
Puskás Tivadar
Richter Gedeon
Rybár István
Szent-Györgyi Albert
Szilárd Leó
Tihanyi Kálmán
Winkler Lajos
Zemplén Géza
Zipernowsky Károly


Sir Isaac Newton
Nikola Tesla

 


RICHTER GEDEON
(1872 - 1944)

Az ipari méretû magyar gyógyszergyártás meghono-sítója Ecséden született, Budapesten járt fõiskolára, ezt követõen hosszú nyugat-európai tanulmányutat tett. Hazatérve az Üllõi úti Sas patikában kezdte meg kísérleteit és gyógyszergyártó tevékenységét. Ez a munka kezdetben elsõsorban organoterápiás, állati szervekbõl kivont készítményekre terjedt ki.

Lényegében ebbõl a patikából fejlesztette ki és hozta létre a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat, amely hamarosan világhírnévre tett szert. A gyár elsõ nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevû fertõtlenítõ tabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentõs szerepet.

A gyár magasszintû, töretlen fejlõdését csak a II. világháború tudta átmenetileg megszakítani. Az alapító tudós 1944-ben a faji üldözés áldozata lett, munkatársai azonban az õ szellemében teremtették újjá a gyárat.

A digitálisz elõállítása (1912)

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár 1912-ben kapott szabadalmat a digitálisz hatóanyagainak elõállítására.

A digitálisz a gyûszûvirágban található szteroid-glikozidok gyûjtõneve. A gyûszûvirág kivonatát már a XII. században használta a népi orvoslás.

A piros gyûszûvirágban (Digitalis purpurea) fedezték fel a digitáliszoknak nevezett hatóanyagokat: a levélbõl digoxint és digitoxint vontak ki. Mindkét anyag szabályozza a szívritmust, fokozza a szívösszehúzódások erejét és vizelethajtó hatása is van.